Korábbi bejegyzésemben is rá lehet lelni okokra, célokra,
amiért írok fétisemről, de ezt a kérdést magamnak is föl kell tennem: miért
írok erről? A legőszintébb válasz azt
hiszem az lenne, ha azt mondanám, nem mondom el senkinek, elmondom hát
mindenkinek. Persze minden válasz újabb kérdést szülne, például ebből
következhetne, miért nem mondom el senkinek? De ezt még bonyolultabb lenne
megválaszolni. Persze röviden is lehet: nem merem. Még a legszűkebb
környezetben is félek attól, mi lenne a reakció. Félek tőle, hogy félnének
attól, ami számukra ismeretlen. A tágabb környezetre meg nyilván nem is
tartozik, mint ahogy más, teljesen elfogadott szokásairól sem beszél csak úgy
ok nélkül az ember.
De visszatérve az eredeti kérdéshez, azért is írok erről,
hogy aki minimális nyitottságok és érdeklődést mutat, az olvashasson róla, mert
alig van szó erről a témáról, ahol pedig igen, onnan sok embert a szélsőségek
tartanak távol. Olvashasson róla – itt a hangsúly a feltételes módon van.
Ugyanis semmi nem kötelező! Nem kell senkinek úgy gondolnia, ha érdeklődve
olvassa soraimat, már ő is kötelezően a fétis világába tartozik, és
megfertőződött valami „betegséggel”. Szó sincs erről. Azért mondom ezt, mert
biztos vagyok benne, sokan így gondolják. Aki nem bízik legalább abban, hogy olyan
témáról is olvashat értelmes gondolatokat, ami tőle egyébként nagyon távol áll,
az kérem ne is olvasson tovább, mert senki nem kényszerít rá. Csak akkor térj
vissza ide, ha önszántadból teszed, és nem azért olvasol, hogy ma is találj
valamit vagy valakit, akit utálhatsz, netán olyan stílusú véleményt
fogalmazhass meg valamiről, amiben itt vezetheted le máshol felgyűlt indulataidat.
Aztán még egy ok maradt, ami megfogalmazódott bennem blogom
megszületésére. Az ember egy olyan lény, aki szívesen osztja meg gondolatait
olyanokkal, akik hozzá hasonló érdeklődéssel rendelkeznek, és szívesen hallja
más érdeklődők gondolatait is a témáról. Erre én nem találtam igazán megfelelő
fórumot. Bízom benne, mások is vannak, akik így gondolják. Ha blogom csak
egyetlen embert megtalál, aki most jön rá, nincs egyedül, vagy ha ezt már
tudta, de ennek hatására mondja ki először magában, amit eddig maga sem értett,
akkor már megérte.
Szeretnék közömbösséget kiváltani. Sokan akarnak a mai
világban sok mindent elfogadtatni velünk, olyan dolgok jutnak el hozzánk a
technikának köszönhetően, amiről eddig soha nem hallottunk. Én nem kérek
elfogadást, a közömbösség bőven megfelel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése