A méret a lényeg

Magyarországon tornadresszhez hozzájutni nem lehetetlen, de közel sem egyszerű. A mai világban egyik legnagyobb kincs az idő, de ha valaki minden előismeret nélkül próbál tornadresszt vásárolni, készüljön fel rá, nem fog gyorsan menni, sőt nem csodálkozom azon sem, ha valaki inkább feladja ez irányú tervét. A kitartóbbak hosszas utánajárás után azzal szembesülhetnek - miután találtak végre egy helyet, ahol tartanak tornadresszt - hogy a választék szó semmilyen formában nem alkalmazható a kínálatra: sem színben, sem anyagban, sem megjelenésben, sem minőségben, sem méretben. Egyes tulajdonságokban persze kompromisszumot köt a leendő vásárló, mert kénytelen rá, aztán ezek a kompromisszumok (is) szülik a tornadressz utálatát, mert lehet, hogy a végül megvásárolt darab előbb felsorolt tulajdonságai közül valamely - vagy akár több - nem tetszik leendő viselőjének, de ez van, ezt kell(ene) szeretni. Na persze ez sem ilyen egyszerű. Képzeljük csak el, amikor valami miatt (pl. munkahelyi egyenruha) olyan ruhában kell lennünk, ami nem is tetszik, nem is kényelmes, gyenge a minősége, mert két mosás után kinyúlik, stb... ugye nem fogjuk megkedvelni?

De térjünk vissza a leendő vevő igényei és lehetőségei között fennálló óriás szakadékhoz. Szóval kénytelen kompromisszumokat kötni, de egy tényezőben mégsem teheti, ez pedig a méret. Akkor követjük el a legnagyobb hibát, amikor úgy gondoljuk, nem probléma, ha kisebb a méret, hiszen rugalmas az anyaga, majd kinyúlik - vagy az sem baj, ha kicsit nagyobb, majd belenő úgyis, ez csak egy tornadressz. Tény, hogy az anyag elasztikussága sok esetben megengedi az eggyel kisebb méret viselését is, de pár perc után lehet, hogy nem lesz kényelmes, aztán amikor elszakad itt-ott a varrás, rögtön annak minőségét kifogásoljuk, pedig nem biztos, hogy azzal van a gond. A túl szűk, vagy túl bő szabású tornadressz nyilván nem szolgálja a viselt darab pozitív megítélését sem viselője, sem környezete számára, amiből ismét egyenes úton következik a tornadressz utálata, pedig lehet, csak a méretválasztás volt rossz.

A közelmúltban egyik hazai on-line piactéren láttam tornadresszre vonatkozó hirdetést, miszerint több színben és minden méretben rendelhető. Egy érdeklődő vásárló kérdésére, ami arra irányult, 176-os méretben tud-e rendelni, az alábbi választ adta az eladó: a legnagyobb méret az S-es. Mondhatnánk erre, akkor nem úgy kellene hirdetni, hogy "minden méretben" kapható, de feltételezem nem a megtévesztés volt az eladó célja a megfogalmazással, hanem egyszerűen fel sem merült benne, hogy a tornadressz mérettáblázat nem ér véget az általános iskola befejeztével.

A probléma egyáltalán nem egyedi, ahol valami csoda folytán tartanak tornadresszeket, ott sem lehet találni nagyobb méreteket. Hasonló szindróma tapasztalható az egyik hazai webáruháznál is, ahol 160-as méretnél "megáll az élet". Lehet ugyan nagyobb méretet is rendelni, de a feltételeit elolvasva az külön tortúrának tűnik. Szándékosan nem írok itt konkrét neveket, egyrészt akit érdekel a téma, úgyis tudhatja, hiszen nincs sok tornadresszel foglalkozó hazai on-line felület, másrészt nem akarom, hogy úgy tűnjön, őket teszem azért felelőssé, hogy nem lehet két kattintással 160 cm. fölötti magassághoz tornadresszt rendelni, mert ez igazságtalan lenne. Igazságtalan lenne azért, mert itthon sajnos  - többnyire - ez az általános. Ha a jelenség okára próbálunk rájönni, gondolhatjuk, azért nem lehet kapni nagy méreteket, mert nincs is rá igény. A tornadressztől elrugaszkodva visszakérdezhetnénk: a legtöbb ruházattal foglalkozó helyen miért csak "csontváz" emberekre lehet ruhát venni, amikor a fél ország túlsúlyos? Szóval a "mert nincs rá igény" válasz esetenként sántít.

Az még természetes, hogy nem tartanak készleten olyan méretet, amire nincs "nagy" igény, azt el is lehet fogadni, hogy emiatt néhány nappal tovább tart a vásárlás folyamata, de miért kell olyan egyéb feltételekhez kötni a vásárlást, amiből az a kevés érdeklődő is akarva-akaratlanul arra következtethet, ő már csak nyűg, jobb, ha le is mond szándékáról, hogy tornadresszt vásároljon. Ugyanakkor abban sem vagyok biztos, hogy a "jelenség" oka a kereslet teljes hiánya lenne. Picit olyan érzésem támadt, mintha némileg megragadtunk volna pár évtizeddel korábbi állapotunkban, amikor azt kellett venni, ami elérhető volt, és természetes volt az is, ami nincs, arra nyilván igény sem lenne, még csak ne is álmodjon senki másról!

A leendő vásárló mindebbe akár bele is nyugodna - mondván, úgy sem tud mást tenni - amíg nem látja a külföldi weboldalakat, ahol 170-180 cm-es magasságra gond nélkül, az alacsonyabb termetűekkel megegyező feltételekkel tud vásárolni, ahol a hangsúly a megegyező feltételeken van!

Tipikus

Ismét rábukkantam egy olyan cikkre, amelyben a tornadressz is megjelenik, ezúttal színpadi viseletként. Egy korábbi rövid írásomban említettem már ezt az irányvonalat is, melynél ismert emberek öltenek magukra tornadresszhez hasonlító ruhadarabokat - többnyire fellépő ruhaként. Akkor is elgondolkodtam rajta, ez hasznára válik-e a tornadressz megítélésének, ezért most ebbe nem is mennék bele újra.

A bevezetőben a femina.hu oldalon  "Nagyon kínos! Túl szűk forrónadrágban lépett színpadra a szolid tinisztár" címmel megjelent cikkre utaltam, mely az akkor 20 éves Pixie Lott angol énekes éppen aktuális színpadi ruházatáról ír. Maga a cikk megítélésem szerint nem elítélő hangnemű, az énekes által viselt felsőt "tornadresszhez hasonlónak" nevezi, megjelenését egyszerűen merésznek minősíti, ami szerintem egy elfogadható jelző, bár más tartozik a merész kategóriába az utcán, és más a színpadon.

Nem is annyira az írás keltette fel figyelmemet, hanem az egyetlen hozzászólás, ami a cikkhez íródott. Az már fel sem tűnik, ha valaki negatívan, majdhogynem utálattal reagál a tornadressz bármilyen megjelenésére, de ebben a pár mondatban az volt számomra érdekes, hogy a hozzászólás első mondatai egy nyitottabb hozzáállású emberre utalhatnak, majd ennek ellenére kategórikusan elítéli az énekesnő felsőjét, ami ellen persze nem tud más indokot felhozni, mint azt, hogy tornadressz, és ez már elég is. Tipikus.

 

A teljes hozzászólás szövege: "Ez most vicc ? Nyáron mit hordjon az ember ? Nagyon is rendben van ez a nadrág. Jól tette hogy ilyet vett fel. Akinek ez kínos, annak vannak problémái. Még szűknek sem nevezném. A felső viszont rettenetes. Tini tornadressz csíkokkal."

 

Alicia Sacramone

 

Egy hozzászóló hívta fel figyelmemet a bostoni születésű tornászra, amit ezúttal is köszönök. A hasonló javaslatokat nagy örömmel fogadom a jövőben is. Mivel a neve elsőre nem mondott számomra semmit, gyorsan utánanéztem, ki is ő. Röviden annyit állapítottam meg magamban, bár csodás dresszekben találhatunk róla képeket és videókat, de ő azon nők közé tartozik, akik tornadressz nélkül is - pontosabban bármiben - kifejezetten szépek. Persze ízlés kérdése, de úgy gondolom, nem véletlenül szerepel a womenfittness.net tíz legszexibb női sportolói között a második helyen.

Érdemes megnézni például az alábbi összeállítást róla. Kár, hogy nem jobb minőségű a videó, de a youtube-on több is található róla.

 

 

Az ESPN magazin Bodies We Want 2011 összeállításában találunk róla egy aktot, ami közel sem olyan kép, amit később meg kellene bánnia, vagy bármi vád érhetné miatta. A kapcsolódó interjú során azt válaszolta arra a kérdésre, miért vállalta a fotózást, hogy először tartott tőle, de aztán úgy gondolta, ez nem is annyira más, mint rengeteg ember előtt spandexet viselni. Aztán arról is említést tett, a versenyek előtt gyakran tükör előtt állva azt remélte, nem látszik kövérnek, de verseny alatt már csak a gyakorlatra koncentrál.

Ritkán találkozunk olyan ismert személyiséggel, aki ilyen nyíltan beszél gondolatairól. Ahogy ő fogalmaz: spandexet viselni egymilliárd ember előtt kemény dolog. Úgy látszik, nem véletlenül tartják szókimondónak. Mindenesetre Aliciának semmi oka szégyenkezésre, számomra igen figyelemre méltó egyéniségnek tűnik.

Tízezren túl

Nem terveztem előre, hogy erről fogok ma írni, de egy-két aktuális gondolatot mégis megosztanék. Jó apropót ad erre, hogy blogomat már több mint tízezerszer nyitották meg olvasóim. Nem tudom, ez bő kilenc hónap alatt sok-e vagy kevés, mindenesetre indulásakor nem is reméltem ilyen számokat. Ha már számokról beszélek, íme még néhány adat:

Az eddig közzétett 76 bejegyzéshez 48 hozzászólás érkezett. Bevallom, a blog indulásakor tartottam a reakcióktól. Tartottam az ízléstelen, otromba, gusztustalan megjegyzésektől. Talán nem ok nélkül, hiszen ettől sokkal kevésbé megosztó, hétköznapi témában is képesek az emberek egymásnak esni. Mint már többször, most is hangsúlyozom, nem az elutasítástól, az eltérő véleménytől tartottam, mert azt is elfogadom, ha emberi hangnemben érkezik. Ennek ellenére kellemesen csalódtam - eddig - és remélem marad is így. A kommentek között voltak olyanok is, amelyeknek kifejezetten örültem, vagy azért, mert tartalmilag is adott új információt más olvasóknak - és akár nekem is -, vagy ezért, mert egyszerűen jól esett. Természetesen nem öncélúan teszem, amit teszek, de - mint minden embernek - nekem is jól esik az elismerés, a jó szó.

Maradva a számoknál és statisztikai adatoknál, a legtöbb látogató természetesen magyarországi volt, majd dobogós helyen következik az Egyesült államok és Oroszország, de voltak látogatók sok más országból is Brazíliától Hongkongig. Még induláskor feltettem a blogra egy egyszerű kérdést, ami így hangzott: Van-e tornadresszed? A kapott válaszok száma - számomra érthetetlen okból - időnként nem nőt, hanem csökkent, de végül azt állapíthattuk meg, a válaszadók nagy többségének van tornadressze, ami tekintve, hogy ez a blog témája, nem is meglepő. Remélem, azok is találtak itt számukra új információt, akik azt a választ adták, nincs tornadresszük, de szeretnének. A legértékesebb azonban számomra azon olvasó válasza, akinek van tornadressze, de nem szereti. Azért értékes, mert ő nyilván nem a fétis irányából megközelítve érkezett a blogra, és - talán remélhetem - mégsem menekült innen azonnal.

Természetesen a számok sok mindent nem árulnak el, így például azt sem, a tízezer olvasó között volt-e legalább egyetlen nő? Ezt is be kell valljam, én leginkább az ő véleményükre, gondolataikra lennék kíváncsi. Hogy miért? Részben azért, mert kevés kivételtől eltekintve a férfi és nő között semmilyen kommunikáció nem folyik ebben a témában. Nem csak konkrét férfi és konkrét nő között, hanem úgy általában sem. Így aztán nem meglepő, hogy a férfiak többsége bűnnek érzi a tornadressz iránt mutatott érdeklődését, és annak sem mesél róla, aki előtt tényleg nem kellene, hogy titkai legyenek. Másrészről azért lennék kíváncsi, mert negatív véleményt mindig könnyebb nyilvánítani olyan témában, amiről azt hiszi a véleményformáló, hogy az ő negatív véleménye megegyezik mindenki más véleményével. Hiszen az ember nem szeret egy nem is létező kisebbséghez tartozni véleményével, még akkor sem, ha valójában mást gondol. Ha valaki úttörőként felvállalja eltérő véleményét, utána már mások is szívesebben mondják el valós véleményüket, nem pedig azt szajkózzák, amit mások elvárnak tőlük. Tudom, vannak olyan nők, akik nem botránkoznak meg a férfiak tornadressz viselésén, de hol vannak ők? Miért nem hallatják hangjukat? Hiszen a teljes igazsághoz a vélemények másik csoportja is hozzátartozik.

A szebbik nem kedves képviselői azt is jó lenne, ha elhinnék, nem azért kérdezősködünk és kíváncsiskodunk annyit a tornadresszről és azzal kapcsolatos dolgokról, mert nem találunk máshogy kielégülést! Biztos akad ilyen ember is, ne tagadjuk le, de senkit ne ítéljen el az, akinek fogalma sincs arról, mi zajlik a másik emberben. Van az úgy, hogy az ember ismeretlen világba csöppen, ahová tudtán kívül jutott. Nem ő akart oda kerülni, de jól érzi ott magát. Jó neki, de ismeretlen. Minden vágya, hogy megismerje, megértse, de egyedül nehéz. Sokkal könnyebb, ha segít valaki, aki ismeri azt a világot. Kedves hölgyek/lányok/asszonyok! Kitől kérdezősködjön a férfi a tornadresszről, ha nem a nőktől? Kérdezzék inkább egymástól, aztán jönnek az újabb ok nélküli megjegyzések?

A megkésett évzárónak beillő visszatekintésem után az utóbbi gondolatokkal forduljunk a jövő felé, mert mindenki megérdemli, hogy megismerje önmagát!