Tízezren túl

Nem terveztem előre, hogy erről fogok ma írni, de egy-két aktuális gondolatot mégis megosztanék. Jó apropót ad erre, hogy blogomat már több mint tízezerszer nyitották meg olvasóim. Nem tudom, ez bő kilenc hónap alatt sok-e vagy kevés, mindenesetre indulásakor nem is reméltem ilyen számokat. Ha már számokról beszélek, íme még néhány adat:

Az eddig közzétett 76 bejegyzéshez 48 hozzászólás érkezett. Bevallom, a blog indulásakor tartottam a reakcióktól. Tartottam az ízléstelen, otromba, gusztustalan megjegyzésektől. Talán nem ok nélkül, hiszen ettől sokkal kevésbé megosztó, hétköznapi témában is képesek az emberek egymásnak esni. Mint már többször, most is hangsúlyozom, nem az elutasítástól, az eltérő véleménytől tartottam, mert azt is elfogadom, ha emberi hangnemben érkezik. Ennek ellenére kellemesen csalódtam - eddig - és remélem marad is így. A kommentek között voltak olyanok is, amelyeknek kifejezetten örültem, vagy azért, mert tartalmilag is adott új információt más olvasóknak - és akár nekem is -, vagy ezért, mert egyszerűen jól esett. Természetesen nem öncélúan teszem, amit teszek, de - mint minden embernek - nekem is jól esik az elismerés, a jó szó.

Maradva a számoknál és statisztikai adatoknál, a legtöbb látogató természetesen magyarországi volt, majd dobogós helyen következik az Egyesült államok és Oroszország, de voltak látogatók sok más országból is Brazíliától Hongkongig. Még induláskor feltettem a blogra egy egyszerű kérdést, ami így hangzott: Van-e tornadresszed? A kapott válaszok száma - számomra érthetetlen okból - időnként nem nőt, hanem csökkent, de végül azt állapíthattuk meg, a válaszadók nagy többségének van tornadressze, ami tekintve, hogy ez a blog témája, nem is meglepő. Remélem, azok is találtak itt számukra új információt, akik azt a választ adták, nincs tornadresszük, de szeretnének. A legértékesebb azonban számomra azon olvasó válasza, akinek van tornadressze, de nem szereti. Azért értékes, mert ő nyilván nem a fétis irányából megközelítve érkezett a blogra, és - talán remélhetem - mégsem menekült innen azonnal.

Természetesen a számok sok mindent nem árulnak el, így például azt sem, a tízezer olvasó között volt-e legalább egyetlen nő? Ezt is be kell valljam, én leginkább az ő véleményükre, gondolataikra lennék kíváncsi. Hogy miért? Részben azért, mert kevés kivételtől eltekintve a férfi és nő között semmilyen kommunikáció nem folyik ebben a témában. Nem csak konkrét férfi és konkrét nő között, hanem úgy általában sem. Így aztán nem meglepő, hogy a férfiak többsége bűnnek érzi a tornadressz iránt mutatott érdeklődését, és annak sem mesél róla, aki előtt tényleg nem kellene, hogy titkai legyenek. Másrészről azért lennék kíváncsi, mert negatív véleményt mindig könnyebb nyilvánítani olyan témában, amiről azt hiszi a véleményformáló, hogy az ő negatív véleménye megegyezik mindenki más véleményével. Hiszen az ember nem szeret egy nem is létező kisebbséghez tartozni véleményével, még akkor sem, ha valójában mást gondol. Ha valaki úttörőként felvállalja eltérő véleményét, utána már mások is szívesebben mondják el valós véleményüket, nem pedig azt szajkózzák, amit mások elvárnak tőlük. Tudom, vannak olyan nők, akik nem botránkoznak meg a férfiak tornadressz viselésén, de hol vannak ők? Miért nem hallatják hangjukat? Hiszen a teljes igazsághoz a vélemények másik csoportja is hozzátartozik.

A szebbik nem kedves képviselői azt is jó lenne, ha elhinnék, nem azért kérdezősködünk és kíváncsiskodunk annyit a tornadresszről és azzal kapcsolatos dolgokról, mert nem találunk máshogy kielégülést! Biztos akad ilyen ember is, ne tagadjuk le, de senkit ne ítéljen el az, akinek fogalma sincs arról, mi zajlik a másik emberben. Van az úgy, hogy az ember ismeretlen világba csöppen, ahová tudtán kívül jutott. Nem ő akart oda kerülni, de jól érzi ott magát. Jó neki, de ismeretlen. Minden vágya, hogy megismerje, megértse, de egyedül nehéz. Sokkal könnyebb, ha segít valaki, aki ismeri azt a világot. Kedves hölgyek/lányok/asszonyok! Kitől kérdezősködjön a férfi a tornadresszről, ha nem a nőktől? Kérdezzék inkább egymástól, aztán jönnek az újabb ok nélküli megjegyzések?

A megkésett évzárónak beillő visszatekintésem után az utóbbi gondolatokkal forduljunk a jövő felé, mert mindenki megérdemli, hogy megismerje önmagát!