Földes Éva „A sport történetéből” című munkájában
arról ír, az ókori Kréta asszonyai „testgyakorlataikhoz
különleges öltözéket készítettek maguknak: lapos lábbelit, rövid szoknyát és
kivágott ingvállat.”, vagyis a tornaruha, sportruha kialakulását erre az
időre és helyre teszik. Ez azonban csak annyiban tűnik helytállónak, ekkor
alakulhatott ki, hogy a sport más tevékenységtől elkülönülő aktivitássá
alakult, amihez külön ruházatot is kezdtek használni. Ennek azonban semmi köze
nem volt a mai értelemben vett tornadresszhez. Sokkal inkább a francia
akrobatához, Jules Léotard-hoz.
Ahogy ezen a blogon olvasható: „Léotard
pályája 1859-ben indult, és bár nagyon fiatalon meghalt (ironikus módon
betegségben, nem pedig veszélyes foglalkozása űzése közben), forradalmasította
mind a cirkuszi akrobatikát, mind pedig az artisták ruházatát. Elsőként
mutatott be légszaltót és ugrott át egyik trapézról a másikra. Mivel a nehéz
mutatványokhoz fontos volt számára, hogy semmi se akadályozza a mozgásban,
saját maga tervezte meg fellépőruháját, különösen figyelve arra is, hogy
előnyös, férfias fizikuma jól érvényesüljön. A korabeli beszámolók szerint nem
egy ifjú hölgy elájult az izgalomtól a testhez álló öltözék láttán.” Az utóbbi mondaton hangosan röhögtem
– azt hiszem, ha engem látnának most „az ifjú hölgyek” tornadresszben, szintén
elájulnának :-) Pedig ez a mondat nem is vicces, sokkal inkább figyelemre méltó.
Aztán így folytatja: „Fenomenális sikere és korai halála minden
bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy rövidesen számos utánzóra talált, méghozzá
nem csak a mutatványai, hanem a franciául maillot, angolul pedig családneve
nyomán leotard-nak nevezett öltözék terén is. Sőt, az akrobatákon és
erőművészeken kívül a balett táncosok és a tornászok körében is hamar
népszerűvé vált, valamennyien Léotard-étól származtatják mai ruházatukat.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése